HipHop szöveg részletek

"az én világom egy szoba, eszem, amit más eldobott
itt eltorzult a jövőkép az már teljesen megszokott,
hogy elképzelek valamit, amit holnap romba döntenek majd mások,
egyre mélyebbre ások, héé "

Tágra zárt szemekkel fátyolos a lélek tükre,
Beskatulyázva, kirekesztettként, egész életükre.
Kifelé vidám, de befelé fojtogat,
Fájdalmas pontokat erősít fel, darabokra bontogat.
Érzékelem a külvilágot, de nincsen cél,
Szavaimat rendszertelenül szórja szét a szél.

szíved mást diktál, mint az elméd,
eszed taszítana, de belsőd súgja: Kell még!

Kemény vagyok mint a kutyaszar a pincébe,
Kemény voltam az ágyba meg a vécébe,
Kemény leszek, többször nem dőlök be!
Ez már nem ujjazás, ez már öklözve.

A sors engem miér' utál?
Nem is ismerem.

Úgy érzem magam, mint egy üres kólás flakon,
Akin áttapos a sors, mert túl könnyen hagyom.

Átalakul indulattá bennem a stressz!

Hogy a tudatára ébredt ember lát de még mennyit
Vajon annak jobb-e aki tényleg vág semmit

Fankadeli:
Agyamban a velőt szívem ritmusa vezérli,remélem pár ember megérti!

Remélem, hogy egyszer majd nekem is lesz valakim,
Mint Obi van Kenobinak Anakin.

Sokminden van még a fejemben,
És sokmindent el felejtettem.
De egy haver soha nem változik,
A Hip Hop Megszált engem és nem távozik!

Van egy álmom, a sajátom,
És amíg élek való ra váltom
De ahoz nem elég a szó, ezt belátom

minden szónak súlya van mik az érzelmekre hatnak
és komoly dolog, amit pénzért senki nem kaphat
de tudod mit? azt kívánom légy boldog és ne feledd
hogy volt egyszer az életedben aki szívből szeretett

Azt hittem ez véletlen, nincs kódolva a génekben
Hogy az nem holmi kémia, hogy milyen vagyok lélekben

a szív az szív légy 18 vagy 81
ez a játék fájdalomra nem pedig pontra megy

Úgy érzem, kár volna szólni. A csend úgy is elnyel
mindent, mit súgok a füledbe reggel
az ágyban. Ha párban voltam, eltoltam.
Egy csepp vér a szívből és minden felrobban.
De az én fajtám olyan, ha ellökik, felkel.
Nekem a rap kell, éreztem ezerszer,

Te csak azt látod, hogy Gőzy megint jókedvű és reppel,
de én is ember vagyok, haver,
van szívem, csak az élet megtanított arra, hogy takard el,
ne mutasd, mit érzel,
ne lássák, ha vérzel,

A lélek a szív alatt készül
Egy titkos kamrába forr
Abban van néhány edény és
Ott öregszik lenn a kor

Átgondolni nem is merem, hogy saját magam nem ismerem.
A fiatalság kapuja bezár, vár a szociál bazár...

Már megint elestem, csak a szívem kerestem
Abban a kátyúban, amibe az előbb beletettem
Tegnap kivágták a nyelvem, de én visszaragasztottam
Egy icipicit fájt, de nem panaszkodtam
tudom paraszt voltam, már megtanultam a leckét
Hogy ne viccelodjek azzal, aki tegnapelott vert szét
A szerelmednek ne hidd el, hogy beléd van zúgva
Mert ha elhiszed kiderül hogy csak ócska egy sarki kurva
Egy havernak se hidd el azt hogy mindig ott lesz veled

Mindenki nem rajonghat értem, ez csak természetes
nem rajongok érted én sem...
Ebben a tudatban lenne hozzád egy kérésem:
Fogd be a pofád, engem meg hagyjál már végre békében!

Mer elhagytam egy árnyat, a lelkem füstjét.
Angyalra vágytam, de Lucifert külték,

Az élet csak egy játék olyan mint a sakk,
Szavam lesz szavad mert úgy mar mint a sav,
Hát komolyan, te komolyan veszed ezt,
Te sem aggódsz túl sokat a világon ha veszed ezt

Legyél boldog még akkor is ha sírni kell,
vigyorogj egyedül hogyha nincs kivel,
legyél boldog még akkor is ha nagyon fáj,
legyél boldog még akkor is ha nem muszály,
legyél boldog még akkor is ha meghaltál,
örülj annak is ha semmit, nemkaptál,
legyél boldog még akkor is ha nagyon fáj,
legyél boldog még akkor is ha nem muszály, ya.

Nekem mindig is az volt a jó
Nekem mindig is az volt a szép
Nekem mindig csak az számított
Mi másnak egy értéktelen szemét
Mindig az maradok aki voltam...